Ugyan a magyar művészettörténészek többsége korábban elutasította, hogy személyekhez kössék a középkori, kevéssé dokumentált építkezéseket, műalkotásokat, lassan egységes történetté áll össze Johannes lapicida, azaz János kőfaragó mester páratlan karrierje.

"A most megjelenő, a visegrádi királyi palota történetéről szóló monográfiánkban külön fejezetet szenteltünk János kőfaragó mesternek, hiszen valószínűsíthető, hogy ő volt az I. (Nagy) Lajos korabeli palotaépítés kulcsfigurája, vagyis építésze" – mondta el a műemlékem.hu-nak Buzás Gergely régész-művészettörténész, a monográfia egyik szerzője. "Ugyan a palota feltárt maradványai jórészt a Mátyás-kori átépítés emlékeit őrizték meg, s így azokat rekonstruáltuk, maga az épület I. Lajos korából származik és 14. századi elrendezését mindvégig meg is őrizte. Az Anjou korból olyan részletek is fennmaradtak, mint a földszinti bejárati folyosó, vagy a díszudvar ülőfülkéi, illetve a híres gótikus díszkutak" – tette hozzá.

bővebben a muemlekem.hu oldalán