A németújvári ferences templom és rendház alatti kriptában a 17. századtól őrzik a Batthyány-család tagjainak földi maradványait. Ez a legnagyobb történelmi sírbolt az országban a bécsi Császári kripta után.

A Batthyányak 1524-ben kapták meg Németújvárt a hozzá tartozó falvakkal II. Lajos királytól birtokul. Korábban (Mátyás adományaként) az Újlakyaké volt, akik ágoston-rendi szerzetesek számára alapítottak a településen rendházat. A reformáció híveként Batthyány (III.) Boldizsár 1569-ben bezáratta a kolostort (őt magát még nem a kriptában temették el, emlékét azonban sírkő őrzi a mai ferences templom falában). A 17. században Batthyány (I.) Ádám rekatolizált, s ekkor építették az 1640-es években a ferencesek számára a kolostort és a templomot. Ő alakíttatta ki mai formájában a templom és kolostor alatt álló kriptát is családi temetkezési helyül. Batthyány Ádámot és feleségét már a kripta föld alatti alapító kápolnájában temették el 1653-ban, illetve 1659-ben. Nem ők voltak azonban az elsők: Batthyány (II.) Ferencnek is a korábbi kripta lett a nyughelye 1625-ben, az ő koporsója azonban nem maradt fenn.

bővebben a muemlekem.hu oldalán