A magyar várak reneszánszukat élik – legalábbis a virtuális térben: egymás után születnek újjá lerombolt váraink digitális rekonstrukciók révén, amelyek egyaránt szolgálják a tudományos megismerést és a láttatás igényével fellépő ismeretterjesztést. Római erődök, középkori várak és török kori végvárak tűnnek fel a világhálón szilárdan állva az érdeklődők ostromát. Ehhez az újkeletű erődrendszerhez csatlakozott Győr is, életre keltve a török kori végvárat.

A város stratégiai helyzete a hódoltság idején, a 16. században értékelődött fel: a végvárvonal leghatalmasabb erődítményeként a Bécsbe vezető út védelmében játszott kulcsszerepet, s lett a császárváros s egyben a kereszténység védőbástyája (Vormauer Wiens -propugnaculum Christianitatis). Az erődítési munkálatokra I. Ferdinánd király 1537-ben adott utasítást, amelyek azután több szakaszban, számos tervmódosítással kerek negyven esztendőn át folytatódtak. Amikor a Haditanács 1577-ben befejezettnek nyilvánította az építkezést, a magyarországi végvárrendszer legnagyobb, olasz rendszerű, fülesbástyás erődítménye készült el.

bővebben a mult-kor.hu oldalán