Haas János–Konrád Gyula

Triász időszaki történések emlékei

Egy globális környezeti katasztrófa nyomai a Bükkben

A Bükk hegység területe késő-paleozoikumban az akkor kialakuló variszkuszi hegységvonulatoktól távolabb helyezkedett el, a Pangea szuperkontinensbe messze benyúló Tethys óceán belsőbb övezetéhez tartozott. Itt a karbon időszak késői szakaszának kezdetén mélytengeri környezetben agyagos–homokos üledékek rakódtak le, amelyekből később szürke agyagpala keletkezett. A karbon végén az üledéklerakódás már sekélytengeri, majd egy kiemelkedést követően a perm időszak középső részén parti, késői szakaszában sekélytengeri környezetben folyt.

A földtörténeti ókor végén hatalmas globális környezeti katasztrófa történt, amely lényeges változást hozott az élővilág fejlődésében. Nagyon is indokolt, hogy itt vonták meg a földtörténet ókorának (paleozoikum) és középkorának (mezozoikum) a határát. E drámai katasztrófa nyomai a Bükk tengeri rétegsorában is megőrződtek. Ezt követően, a mezozoikum kezdetén, a fejlettebb élőközösségek csak évmilliók alatt regenerálódtak, úgy, hogy az élővilág fejlődése sok esetben új irányt vett, új csoportok jelentek meg, illetve váltak jelentőssé. A régiónkat felépítő kőzetlemez-töredékek helyzetében azonban nem történt lényegesebb átrendeződés. A történések színpada tehát alig változott, de a szereplők, azaz a Földet benépesítő szervezetek igen, számos ősi élőlénycsoport kihalt és újak jelentek meg.

A Bükk hegységben a Bálvány-csúcs északi oldalán kanyargó erdészeti út olyan rétegsort tár fel, amelyben a perm és a triász, azaz a paleozoikum és a mezozoikum határán keletkezett rétegek kiválóan megfigyelhetők. A részletes őslénytani, kőzettani, ásványtani és geokémiai vizsgálatok fontos adatokat szolgáltattak a határ-intervallumban lezajlott események értelmezéséhez. Jelenleg ez a feltárás (a kutatók Bálvány-észak alapszelvénynek nevezik) az egyik legfontosabb tengeri perm-triász határszelvény Európában. Ma már a világ minden tájáról érkeznek ide kutatók, hogy tanulmányozzák a Föld történetének e rendkívül érdekes eseményét.

A Garadna-völgy–Bánkút közötti műútról leágazó erdészeti földúton kb. 300 méteres sétával érjük el a Bánkút-kelet nevet viselő szelvényt, amely elsősorban a határt közvetlenül fedő legalsó triász rétegsor megismerése szempontjából fontos és kiegészíti a Bálvány-észak határszelvényt.

Tovább haladva a műúttól 650 m-re jutunk el a tulajdonképpeni határ-alapszelvényhez (1. ábra). A Föld élővilágát megrengető környezeti katasztrófa eseménysorának megismeréséhez és az azt kiváltó okok megértéséhez minden réteg rendkívül részletes és sokrétű vizsgálata szükséges, amelyet az elmúlt években hazai és külföldi kutatók csoportjai végeztek el, de a kutatás napjainkban is tovább folyik.

bővebben a Természet Világa oldalán