A gyöngyösi Sár-hegy
Földessy Mariann

A Kárpát-medencét félkörívben körülölelő Kárpátok északnyugati belső vonulatához tartozó Északi-középhegység legmagasabb tagja a Mátra. Itt van hazánk legmagasabb pontja is, a Kékes-tető (1014 m). A hegység központi tömbjétől délre, az Alföld síkjába nyúló szigethegye a Sár-hegy, ami 500 m magas. A Mátraalja 200 m-es pliocén-pleisztocén halomságából emelkedik ki, mintegy határhegy a keleti és nyugati Mátraalja között. Jelen álláspont szerint a tájalakító elemek és tényezők részletes elemzése (szerkezete, felépítése, domborzata, magassága, lejtőviszonyai, talaja) alapján a Sár-hegy a Mátra hegység része. Éghajlata, növényzete és állatvilága átmeneti jellegű a Mátra és a Mátraalja között, mely köztes helyzet általánosan jellemző a hegység déli peremének lejtőire, és ez a nyugati és keleti lejtőkön is érvényesül. A Sár-hegy geológiai múltjának megismerését a hegyet több helyen is megbontó kőbányászat által feltárt rétegek, valamint a visontai lignitkutató fúrások szelvényeinek vizsgálatai is segítették.

A Sár-hegy tűzhányó-tevékenységgel keletkezett. Először a nagy hevességgel kitörő nagyobb, majd a nyugodtabb fázisban a kisebb törmelékek kerültek felszínre. Közben a lejtőn izzó hamu ereszkedett le, mely megkövesedett, s közé kisebb lávaömlések ékelődtek. A pörzskő (piroklasztikum), szórtkő (agglomerátum), és kevesebb mennyiségű hamukő (tufa) tehát a hegy alapja. Aztán rövidebb ideig pusztult, a víz völgyeket vájt belé. Ezt újabb tűzhányó-tevékenység követte, ami megint tovább építette a hegyet. A keletkezett keményebb lávapadok meghatározták az erózió irányát, s ezek jelentik a hegy gerincét. Ahol a lávatakaró vékonyabb volt, ott a lekopás után a pörzskő került felszínre. A meredekebb oldalakon széles martvölgyek alakultak ki. A Sár-hegyet ma hazánk egyik legszebb hegylábfelszíne övezi, melynek kialakulásában szerepet játszott a pannon időszakot követő kéregmozgás és a gyors és nagymérvű letarolódás. A hegylábfelszín a fennmaradását a hegy árnyékoló hatásának köszönheti, mert a Mátrából lefutó vizek az üledéket nem tudták elszállítani. A kisebb vízfolyások felszínszabdaló tevékenységének nyomai figyelhetők meg.

bővebben a www.matud.iif.hu oldalán