Vasárnaptól egy jogszabály-változtatás nyomán hat százalékra nőtt a hazai üzemanyag-forgalomban a növényi eredetű energiahordozók aránya, 2020-ig pedig el kell érni a tízszázalékos részesedést. A bioüzemanyagok karrierje tehát látszólag sínen van – miközben egyre több a tudományos kétely azzal kapcsolatban, hogy valóban ez az út vezet-e a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez.

A legújabb – de bizonyára nem az utolsó – szöget az IEEP (Institute for European Environmental Policy – Európai környezetpolitikai Intézet) novemberi tanulmánya ütötte bele az első generációs, vagyis élelmiszernövényekből nyert bioüzemanyagok képzeletbeli koporsójába. A tanulmány szerint az EU jelenlegi bioüzemanyagstratégiája (ehhez alkalmazkodva született meg a fent említett magyar jogszabály is) kifejezetten káros a környezetre. A dokumentum szerint az unió 2020-ig átlagosan 9,5 százalékos bioüzemanyag-részarányt kíván elérni, aminek 95 százaléka élelmiszernövényekből származna, és ez nagyjából kétszer annyira veszélyezteti a klímát, mintha maradnánk a fosszilis üzemanyagoknál.

bővebben a nol.hu oldalán