|
Szegény jó magyar nép, olyan gazdag a te nemes szíved költészetben, szeretetben, hogy még a teremtés mostoha férgeinek, a bogaraknak is jut belőle.
Amennyit az isten megvont tőlük, annyit pótol vissza a nép hitté izmosodott költészete. Hivatalosztogató kedvében, ha már vicispánnak vagy szolgabírónak nem választhatja meg az impozáns külsejű szarvasbogarat, megteszi a bogarak királyának, ki Gergely napjának éjjelén, éppen éjféltájban gyűlést hirdet az apróbb bogaraknak és férgeknek, s ott határozzák el, hol, melyik határban pusztítanak az idén, melyiket hagyják meg.
|
|
Bővebben...
|
Kolostorkertek története Magyarországon
Farkas Boglárka
Waldorf Általános Iskola és Gimnázium, Gödöllő
megjelent a Természet Világa 2010. októberi számában
A középkori szerzetesség, kolostorok kutatása eredetileg az egyháztörténet szakterülete, de most dolgozatomban a kertépítészet és ennek művészeti, gasztronómiai és szakrális vonatkozása kap helyet.
A régészeti kutatások hosszú ideig szinte csak a kolostorok templomaival és lakóépületeivel foglalkoztak. A szerzetesi központok, kolostorok gazdasági épületei és azok külső egységei, kertjei csak az utóbbi évtizedek ásatásaiban, topográfiai munkáiban kapott nagyobb figyelmet.
Így ma már pontosabb képet alkothatunk arról is, hogy az egyes szerzetesrendek esetében mennyiben térnek el ezek az egységek, és ez hogyan függ össze a rendek felépítésével, történetével.
|
|
Bővebben...
|
|
|
A tér és a táj poétikája a harmincas évek magyar lírájában
Nagy Csilla
Ponticulus Hungaricus · XIV. évfolyam 5. szám · 2010. május
Copyright © Nagy Csilla, 2008 · Palócföld, 2008
a cél
az, hogy magadtól minél messzebb legyél"
(Lovasi András)
A harmincas évek magyar lírájában a táj megjelenítésére, leképezésére vonatkozó poétikai megoldások párhuzamosak azzal a szemléletbeli váltással, amely a 20. század első felében a képzőművészetet és a természettudományt is jellemzi. A képzőművészet és különösen a festészet esetében a perspektíva elvetéséről, illetve újraértéséről van szó, amelynek különböző változatai évszázadokig meghatározták a térábrázolást, és amelyet az impresszionisták még igen, a szimbolizmus, a kubizmus és az absztrakt festészet azonban már nem, vagy csak a fogalom általános értelmében (például a különböző perspektívák variációjaként, ún. szimultán formában) alkalmazott. A perspektíva, mint a látvány megragadásának szokványos konvenciója, legyen szó az eszköz bármely változatáról (mondjuk a lineáris, a középpontos, a levegő-, vagy a színperspektíváról), anakronisztikusnak, vagy kevéssé meggyőzőnek bizonyul akkor, amikor a természet összetettebb leképezésének szándéka kerül előtérbe. Klasszikus értelemben olyan ábrázolási formáról van szó, amely mozdulatlan, a szemlélődés tárgyától meghatározott távolságban elhelyezkedő nézőt feltételez, ez azonban nemcsak az érzékelésünk mechanizmusának mond ellent (eredetileg csak egy szemre van "kitalálva", és szemünk egyébként is folyton mozgásban van, akkor is, amikor mozdulatlan tárgyat szemlélünk), hanem egyúttal egyfajta meghatározott világnézetet is jelent. Daniel Arasse a perspektivikus ábrázolás feltalálását és elterjedését az idő és a tér mérésének új módszerével hozza összefüggésbe: a térképészet matematikai megalapozottsága és alapelvei, valamint a mechanikus óra, mint a "folytonos" idő meghatározására is alkalmas eszköz (szemben a homokórával), egyaránt a világ emberi mércével/léptékkel való szemlélését jelenti.
|
|
Bővebben...
|
|
Az energetika jelenleg és a jövőben is kb. 85 %-ban a fosszilis energiahordozók eltüzelésével biztosítja a szükségletek ellátását. A Föld légköre és a földfelület közötti kapcsolat az évmilliók során kölcsönhatásban lévő folyamatos változáson megy át. A szénmegkötés és -felszabadulás folyamata a természet része. A szárazföld és a tengerek éves szénforgalma átlagban 231 GtC/év, azaz 44×104 tC/s, ebbe kapcsolódik be az emberi tevékenység által keletkező kb. 6 GtC/év, ami 1,14×104 t/év értéket képvisel. A kapcsolat a teljes forgalomra van hatással. A jövő szempontjából elsősorban a légkörben maradt rész a fontos, és annak a globális hőmérsékletre való hatása.
|
|
Bővebben...
|
|
tájvédelem 